Látom, rádtekintve lehunyom szemedet,
meglátnám, amit még senki sem temetett.
Egy szem pillantással szemedbe nyomódom,
egy szívben felpirul szemernyi golyónyom.
Részvéttel fogadom elfordulásodat,
mosollyal, hisz ez így többé már nem marad.
2008.02.09. 17:00 Rege Ata
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://cadentiata.blog.hu/api/trackback/id/tr236250650
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
